Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány változtatni szeretne a magyar tudományos élet főváros-központúságán. Mindezt a klasszikus egyetemi városok mellett, további települések – például Balatonfüred, Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg – bevonásával tervezik annak érdekében, hogy a közelben működő vállalatok ugyanahhoz a tudáshoz férjenek hozzá, mintha Budapest vagy valamelyik nagy egyetemi központ közelében működnének. Előadásában kiemelte a Tudományos és Innovációs Parkokat, a Nemzeti Laborokat, a Kompetencia Központokat, az Egyetemi Innovációs Ökoszisztémákat, valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központokat (FIEK), mint a magyar innovációs ökoszisztéma elemeit. Elmondta, hogy mindezek erősítésével a nemzetközileg is versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások létrejötte és fejlődése a cél. A Tudáscentrummal összefüggésben a tárcavezető hangsúlyozta, a kormány az egyetemekre a helyi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőiként tekint, ezért is támogatja, hogy az egyetemek ne csak a saját városukban, hanem más városokban is – hasonlóan a BME-hez – létrehozzák telephelyeiket.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány is rámutatott, hogy a városnak nem lehet egy gazdasági lábon állnia, hiszen a csak turizmusból élő települések most nehéz helyzetbe kerültek. Ezért az a céljuk, hogy Balatonfüredre olyan további vállalkozásokat hozzanak, amelyek viszonylag kis területi igénnyel magas hozzáadott értéket képviselnek. A különböző gazdaságfejlesztési beruházások mellett az egyik ilyen a most épülő Tudáscentrum-beruházás, amellyel a tudományos élet felé nyit a Balaton-parti város.

Kotán Attila, a BME kancellárja rávilágított, hogy a Műegyetem együttműködése a balatoni várossal korábbi gyökerekre nyúlik vissza, mint a projekt kezdete. Hozzátette, a Műegyetem 2020-2030-ig tartó Science Park programjának részeként megvalósuló Balatonfüredi Tudáscentrum (BTC) a már működő Rendszertudományi Innovációs Központtal (RIK) együtt egy új innovációs negyed létrejöttét is jelenti majd a városban, hasonlóan a főváros XI. kerületében megvalósuló, BME körüli új innovációs negyedhez. Kitért arra is, hogy a BME Science Park programja a K+F fejlesztésekkel és az innovációt serkentő programokkal szervezeti koncentrációt jelent majd, kiemelve a KFI infrastruktúra fejlesztését, az ipari digitalizációt, a vállalati együttműködéseket és szervezetfejlesztést, amelyek mind érintik már az új képzési helyszínt is. Elmondta, hogy a komplexumban felsőoktatási képzéseket, szakképzéseket, nyáron középiskolásoknak ágazati táborokat, versenyeket is tarthatnak majd.

Charaf Hassan a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja beszédében kifejtette, hogy a Tudáscentrum olyan szakmai műhelyként működik majd a Balatonnál, amely alkalmas vállalati igényeknek megfelelő kutatásokra, „tűszerű” vállalati képzésekre és kutatási infrastruktúra biztosítására, valamint gyakorlatorientált BProf képzésekre is a régió cégeinek visszajelzései alapján. Elmondta, hogy a helyszín főképp digitalizációval, informatikával, IKT eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokkal fog megjelenni a térségben. Beszélt még az ipar-egyetem együttműködések jelentőségéről, amelyhez kapcsolódóan a digitalizációs átállás feladatai között említette az e-egyetemet, az e-tartalmakat, az e-infrastruktúrát. Előadásában kitért a BME-n működő, demonstrációs feladatokkal is rendelkező oktatást, képzést, K+F tevékenységet, tanácsadást, illetve termékfejlesztést is ellátó Ipar 4.0 Technológiai Központra, mint a Balatonfüreden is létrehozandó, fenntartható működési modellre.

A konzultációt Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselőjének szavai zárták, aki a terület jövőjét tekintve a tudáscentrum létrejöttét igen fontos fejlesztésnek nevezte, és üdvözölte a város tudományos élet felé történő nyitását.

A beszédeket követően a résztvevők közösen bejárták a BME Balatonfüredi Tudáscentrum építkezésének helyszínét.

Az 1,9 milliárd forintból megvalósuló projekt 2018-ban indult, és az épület átadása 2021 májusában várható. A modern, kétszintes komplexum 1894 nm²-en 9 oktató, 4 kutató, 2 előadó és 4 tárgyaló helyiséggel, 275 db hallgatói munkaállomással és 30 fős kutatói-adminisztrációs kapacitással rendelkezik majd. A Műegyetemnek ez lesz az első, Budapesten kívüli, jelentős méretű képzőhelye és fejlesztőközpontja. A tervek szerint a helyszínen az ezt követő beruházási ütemben, egy új épületben ipari gyártórendszer-műhelyeket hoznak létre.

Fotó: Philip János  (Forrás: BME.hu)