Balatonfüreden épül a Műegyetem fővároson kívüli képzőhelye

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány változtatni szeretne a magyar tudományos élet főváros-központúságán. Mindezt a klasszikus egyetemi városok mellett, további települések – például Balatonfüred, Nagykanizsa vagy Zalaegerszeg – bevonásával tervezik annak érdekében, hogy a közelben működő vállalatok ugyanahhoz a tudáshoz férjenek hozzá, mintha Budapest vagy valamelyik nagy egyetemi központ közelében működnének. Előadásában kiemelte a Tudományos és Innovációs Parkokat, a Nemzeti Laborokat, a Kompetencia Központokat, az Egyetemi Innovációs Ökoszisztémákat, valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központokat (FIEK), mint a magyar innovációs ökoszisztéma elemeit. Elmondta, hogy mindezek erősítésével a nemzetközileg is versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások létrejötte és fejlődése a cél. A Tudáscentrummal összefüggésben a tárcavezető hangsúlyozta, a kormány az egyetemekre a helyi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőiként tekint, ezért is támogatja, hogy az egyetemek ne csak a saját városukban, hanem más városokban is – hasonlóan a BME-hez – létrehozzák telephelyeiket.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány is rámutatott, hogy a városnak nem lehet egy gazdasági lábon állnia, hiszen a csak turizmusból élő települések most nehéz helyzetbe kerültek. Ezért az a céljuk, hogy Balatonfüredre olyan további vállalkozásokat hozzanak, amelyek viszonylag kis területi igénnyel magas hozzáadott értéket képviselnek. A különböző gazdaságfejlesztési beruházások mellett az egyik ilyen a most épülő Tudáscentrum-beruházás, amellyel a tudományos élet felé nyit a Balaton-parti város.

Kotán Attila, a BME kancellárja rávilágított, hogy a Műegyetem együttműködése a balatoni várossal korábbi gyökerekre nyúlik vissza, mint a projekt kezdete. Hozzátette, a Műegyetem 2020-2030-ig tartó Science Park programjának részeként megvalósuló Balatonfüredi Tudáscentrum (BTC) a már működő Rendszertudományi Innovációs Központtal (RIK) együtt egy új innovációs negyed létrejöttét is jelenti majd a városban, hasonlóan a főváros XI. kerületében megvalósuló, BME körüli új innovációs negyedhez. Kitért arra is, hogy a BME Science Park programja a K+F fejlesztésekkel és az innovációt serkentő programokkal szervezeti koncentrációt jelent majd, kiemelve a KFI infrastruktúra fejlesztését, az ipari digitalizációt, a vállalati együttműködéseket és szervezetfejlesztést, amelyek mind érintik már az új képzési helyszínt is. Elmondta, hogy a komplexumban felsőoktatási képzéseket, szakképzéseket, nyáron középiskolásoknak ágazati táborokat, versenyeket is tarthatnak majd.

Charaf Hassan a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja beszédében kifejtette, hogy a Tudáscentrum olyan szakmai műhelyként működik majd a Balatonnál, amely alkalmas vállalati igényeknek megfelelő kutatásokra, „tűszerű” vállalati képzésekre és kutatási infrastruktúra biztosítására, valamint gyakorlatorientált BProf képzésekre is a régió cégeinek visszajelzései alapján. Elmondta, hogy a helyszín főképp digitalizációval, informatikával, IKT eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokkal fog megjelenni a térségben. Beszélt még az ipar-egyetem együttműködések jelentőségéről, amelyhez kapcsolódóan a digitalizációs átállás feladatai között említette az e-egyetemet, az e-tartalmakat, az e-infrastruktúrát. Előadásában kitért a BME-n működő, demonstrációs feladatokkal is rendelkező oktatást, képzést, K+F tevékenységet, tanácsadást, illetve termékfejlesztést is ellátó Ipar 4.0 Technológiai Központra, mint a Balatonfüreden is létrehozandó, fenntartható működési modellre.

Az esemény kiemelt vendége volt a BME részéről Józsa János rektor, Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár (ITM), Huszár Richárd fejlesztéspolitikai tervezésért és jogi ügyekért felelős helyettes államtitkár (ITM), Navracsics Tibor, az Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa, Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke, Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója.

A konzultációt Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselőjének szavai zárták, aki a terület jövőjét tekintve a tudáscentrum létrejöttét igen fontos fejlesztésnek nevezte, és üdvözölte a város tudományos élet felé történő nyitását.

A beszédeket követően a résztvevők közösen bejárták a BME Balatonfüredi Tudáscentrum építkezésének helyszínét.

Az 1,9 milliárd forintból megvalósuló projekt 2018-ban indult, és az épület átadása 2021 májusában várható. A modern, kétszintes komplexum 1894 nm2-en 9 oktató, 4 kutató, 2 előadó és 4 tárgyaló helyiséggel, 275 db hallgatói munkaállomással és 30 fős kutatói-adminisztrációs kapacitással rendelkezik majd. A Műegyetemnek ez lesz az első, Budapesten kívüli, jelentős méretű képzőhelye és fejlesztőközpontja. A tervek szerint a helyszínen az ezt követő beruházási ütemben, egy új épületben ipari gyártórendszer-műhelyeket hoznak létre.

Fotó: Philip János  (Forrás: BME.hu)